2011. aug. 10.

nem is most kezdődött...


most itt vagyunk 2011 augusztusának elején, közepén, de a történet azért kissé régebben kezdődött. vagy mondjuk úgy régebben érlelődik. a következő néhány poszt erről az időszakról fog szólni, nemcsak nektek, hanem tulajdonképpen magunknak is megörökítve a korábbi eseményeket, élményeket és gondolatokat.

az újbóli ismerkedés Nagyrédével és a rédei szőlőkkel, borokkal valamikor 2003-2004 környékén indult. ekkor határozta el a lelkes hegyközség jónéhány lelkes borosgazdával karöltve, hogy szezonnyitóként, egyfajta majálisként, minden év május 1-én megrendezik a "nyitott pincék napját". mondhatni rendszeres résztvevői voltunk az eseménynek, jó volt együtt örülni és beszélgetni a többi vendéggel és a gazdákkal a szőlőről, a borról, a pincékről és úgy általában mindenről. íme egy kép rólunk ebből az időből :)


ugyanekkor volt, hogy a vörösborok piaca elképesztő föllendülésben volt és a kormány is újra beindította a szőlőtelepítési támogatásokat. szüleink ezt a hullámot meglovagolva belevágtak 2,3 hektár kékszőlő telepítésébe, azzal a szándékkal is, hogy az elöregedett ültetvényeiket pótolják-kiváltsák.
frissen telepített pinot noir, jobboldalt az idősebb kékfrankos szélső sora
és tessék, így nézett ki annak idején ezeknek a fiatal szőlőknek a termése

pinot noir kékfrankos





















 de még ez sem ébresztett bennünk vágyat a visszatérésre, saját birtok alapítására vagy egyáltalán a szőlővel és borral való foglalatoskodásra. sőt ezek után jött csak a feketeleves... valamiért az ezt követő években Nagyrédén elképesztő módon visszaesett a kékszőlők felvásárlási ára, amit tetézett a bortörvény újabb módosítása, melyben a korábbi módosítással ellentétben mátrai borvidéken a kékszőlők ismét kiestek a pixisből... szétesett a korábban közel 1000 embernek munkát és a kiskerti-háztáji termények felvásárlásán keresztül még sokkal többnek kiegészítő jövedelmet biztosító helyi téesz is. az unióba lépés után pedig megindult az ültetvények gyakorlatilag esztelen, akár támogatással akár támogatás nélkül történő kivágása is. ez az elmúlt 2-3 évben olyan mértéket öltött, hogy a valaha kb 900 hektárnyi(!) szőlőültetvény terület a harmadára esett vissza, a határ kiüresedett, elhanyagolódott, elgazosodott. a mai látvány még a külső szemlélőnek is katasztrófális, a múlt ismeretében pedig egyenesen siralmas.

az ötlet a szőlészkedés-borászkodás újraindítására - mindezen körülmények ismeretében vagy ellenére - öcsém fejében fogalmazódott meg, nem is tudom mikor. talán majd valamikor egy másik posztban ő is leírja mik voltak a gondolatai, milyen motivációk vezették ide. viszont az alaptétel, hogy ugyanezen a tájon, ugyanazokban a dűlőkben ahol fölnőttünk, ugyanazokban a pincékben ahol a rédeiek 50-100 éve borászkodnak, valami egészen más megközelítéssel, egészen mást, egészen máshogy megfogalmazva csinálni, bevallom nekem is nagyon megtetszett...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése